Azt gondoltam, hogy nem leszek katona
Gondot viselek az édesanyámra
De már látom semmi se lesz belőle
Reábízom a jóságos Istenre
Marsadjusztéromban állunk egész nap
Gyenge vállam feltöri a cakompakk
De a szívem nem töri fel semmi sem
Haptákban is rád gondolok kedvesem
Nem hiszed, hogy elmegyünk a csatába
Majd elhiszed úgy alkonyat tájába
Hej homályos lesz akkor a két orcám
Mikor tőled el kell válnom, szép rózsám
Jaj, Istenem, hogy nézheted el eztet
Háborúba viszik a szeretőmet
Sír az apa, sír a testvér s szerető
Mikor lesz már teli az a temető.
Retrográdban van a Merkúr (és szerintem a Vízöntő is kavar valamit), de
amúgy minden rendben
-
Most, hogy Isolde blogja feléledt egy ideje, és még Agnus is ír, felmerült
bennem a gondolat, hogy milyen jó lenne, ha megint bloggerlányok lennénk,
mint r...
18 órája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése